GULYÁS ZSOLT FESTMÉNYEI
FŐOLDAL, CSENDÉLETEK

Néhány szót a festőművészről. Kattintson ide!
Kis hitvallás.          A Festészetrôl 2001-ben.

A KÉPEK NAGYMÉRETŰ MEGJELENÍTÉSÉHEZ KATTINTSON A KICSINYÍTETT FESTMÉNYEKRE
VISSZA A KORTÁRS MAGYAR FESTŐMŰVÉSZ PORTÁL FŐOLDALÁRA        BACK TO THE MAIN PAGE

CSENDÉLETEK ALAKOS KÉPEK PORTRÉK
EGY EMBER SOROZAT AKTOK BOLOND SOROZAT
TÁJKÉPEK FA SOROZAT ÖNARCKÉPEK
MÁRTI ÉS ÁRON

CSENDÉLETEK
Sutotok(40x30cm).jpg
Sutotok(40x30cm)
II_2_Noi_Csendelet(47x63cm).jpg
II_2_Noi_Csendelet(47x63cm)
KorsosCsendelet(50x40cm).jpg
KorsosCsendelet(50x40cm)
II_1_Ferfi_Csendelet_(47X63CM).jpg
II_1_Ferfi_Csendelet_(47X63CM)
Csendelet_zold_uveggel.jpg
Csendélet zöld üveggel 2005
(60x50cm) o.v.
Oreg_kalyha.jpg
Öreg kályha 2005 (60x50cm) o.v.
2002_viragcsendelet_(90_90cm).jpg
2002_viragcsendelet

Méret: 90x90 cm.
Olaj, vászon.
2003d_chopin_elete_(80x80cm).jpg
2003d_chopin_elete

Méret: 80x80 cm.
Olaj, vászon.
2003b_a_hazatalalok_csendelet(50x60cm).jpg
2003b_a_hazatalalok

Méret: 50x60 cm.
Olaj, vászon.
2003c_gyumolcs_csend_(30x40cm).jpg
2003c_gyumolcs_csend

Méret: 30x40 cm.
Olaj, vászon.
2003a_csendelet_(30x40cm).jpg
2003a_csendelet

Méret: 30x40 cm.
Olaj, vászon.
2003e_virag_csend_(40x50cm).jpg
2003e_virag_csend

Méret: 40x50 cm.
Olaj, vászon.
1983_elso_csend.jpg
1983_elso_csend
Méret: 45x60 cm.
Olaj, vászon.
1984_egyszeru_csend.jpg
1984_egyszeru_csend

Méret: 60x70 cm.
Olaj, vászon.
Magántulajdonban.
1985_feher_csend.jpg
1985_feher_csend

Méret: 80x100 cm.
Olaj, vászon.
Magántulajdonban.
1985_fekete_vaza.JPG
1985_fekete_vaza

Méret: 70x60 cm.
Olaj, vászon.
1985_nagycsendelet.jpg
1985_nagycsendelet

Méret: 110x110 cm.
Olaj, vászon.
1986_festo_csendelet.jpg
1986_festo_csendelet

Méret: 60x70 cm.
Olaj, vászon.
1986_kosar_almakkal.JPG
1986_kosar_almakkal

Méret: 100x70 cm.
Olaj, vászon.
Magántulajdonban.
1988_alma_talban1.JPG
1988_alma_talban1

Méret: 60x55 cm.
Olaj, vászon.
Magántulajdonban.
1988_citrom.JPG
1988_citrom

Méret: 60x70 cm.
Olaj, vászon.
1988_csend_serpenyovel.jpg
1988_csend_serpenyovel

Méret: 80x100 cm.
Olaj, vászon.
Magántulajdonban.
1990_csend_olloval.jpg
1990_csend_olloval

Méret: 80x100 cm.
Olaj, vászon.
Magántulajdonban.
1991_A_tisztaviz_csendelete.jpg
1991_A_tisztaviz_csendelete

Méret: 120x172 cm.
Olaj, vászon.
Magántulajdonban.
1993_csend_bananos.jpg
1993_csend_bananos

Méret: 10x80 cm.
Olaj, vászon.
Magántulajdonban.
1993_csend_bogrevel.JPG
1993_csend_bogrevel

Méret: 50x65 cm.
Olaj, vászon.
Magántulajdonban.
1993_csend_kortekkel.JPG
1993_csend_kortekkel

Méret: 50x60 cm.
Olaj, vászon.
Magántulajdonban.
1993_teaskanna.JPG
1993_teaskanna

Méret: 50x58 cm.
Olaj, vászon.
Magántulajdonban.
1994_almak_szifonnal.jpg
1994_almak_szifonnal

Méret: 100x55 cm.
Olaj, vászon.
1994_csend_karalabeval.JPG
1994_csend_karalabeval

Méret: 50x45 cm.
Olaj, vászon.
Magántulajdonban.
1994_kek_csendelet.jpg
1994_kek_csendelet

Méret: 75x60 cm.
Olaj, vászon.
1994a_alma_talban2.jpg
1994a_alma_talban2

Méret: 45x50 cm.
Olaj, vászon.
1994b_alma_talban3.jpg
1994b_alma_talban3

Méret: 50x45 cm.
Olaj, vászon.
Magántulajdonban.
1995_csend_mozsarral.JPG
1995_csend_mozsarral

Méret: 55x50 cm.
Olaj, vászon.
Magántulajdonban.
1995_Gargantua_csendelet.jpg
1995_Gargantua_csendelet

Méret: 90x130 cm.
Olaj, vászon.
1995_husvet_csendelet.JPG
1995_husvet_csendelet

Méret: 64x85 cm.
Olaj, vászon.
Magántulajdonban.
1996_csendelet.jpg
1996_csendelet

Méret: 60x70 cm.
Olaj, vászon.
Magántulajdonban.
1996_Marti_eskuvoi_csokra.jpg
1996_Marti_eskuvoi_csokra

Méret: 50x42 cm.
Olaj, vászon.
1996_szamovar.jpg
1996_szamovar

Méret: 60x70 cm.
Olaj, vászon.
1997_3_kiralyok_csend.jpg
1997_3_kiralyok_csend

Méret: 60x81 cm.
Olaj, vászon.
1997_fefi_noi_csendelet.jpg
1997_fefi_noi_csendelet

Méret: 2x47x63 cm.
Olaj, fa.
1997_feher_bogre_apoteozisa.JPG
1997_feher_bogre_apoteozisa

Méret: 60x75 cm.
Olaj, vászon.
1997_miatyank_csendelet.jpg
1997_miatyank_csendelet

Méret: 81x60 cm.
Olaj, vászon.
1997_napcsendelet.jpg
1997_napcsendelet
Méret: 110x110 cm.
Olaj, fa.
1999_A_csend_csendelete1.jpg
1999_A_csend_csendelete1
Méret: 100x100 cm.
Olaj, vászon.
1999_kenyer.JPG
1999_kenyer
Méret: 60x90 cm.
Olaj, vászon.
2000_csendelet.jpg
2000_csendelet
Méret: 86x70 cm.
Olaj, vászon.
2000_Tv_csendelet.JPG
2000_Tv_csendelet
Méret: 50x60 cm.
Olaj, vászon.
2001_Bolcsek_hodolata_csend.jpg
2001_Bolcsek_hodolata_csend
Méret: 70x80 cm.
Olaj, vászon.
Nagy_CsendElet_1985(110X110cm).jpg
Nagy_CsendElet_1985(110X110cm).jp
Sutotok_2003_(40X30cm).jpg
Sutotok_2003_(40X30cm)
Csendelet_sutotokkel, 2004. (50x60cm).jpg
Csendélet_sütőtökkel,

 2004. (50x60cm)
Egy uveg viz csendelete, 2004. (50x60cm).jpg
Egy üveg víz csendélete,
2004. (50x60cm)
 
 

VISSZA A KORTÁRS MAGYAR FESTŐMŰVÉSZ PORTÁL FŐOLDALÁRA        BACK TO THE MAIN PAGE


NÉHÁNY SZÓT A FESTŐMŰVÉSZRŐL

A művész elérhetősége:
Telefon: 06-30-814-85-88

E-mail: zsoltgulyas@freemail.hu

Kis hitvallás
1963-ban születtem Budapesten. Ekkor kezdődött a gyermekkorom, amin akarva-akaratlan túl kellett léptem.
Korábban, mint ahogy ezt másoknál elismerik.
Ekkor kezdtem meghívottan és megszállottan festeni, nem tudva még, mekkora is az Óceán előttem, amit átúsznom rendeltetett.
Később derült ki, minnél nagyobb léptéket veszek - annál hosszabb lesz az út is előttem.
A festés olyan nyíltan bevallott hazugság, amivel igazat mondhat az ember. Elsősorban önmagának.
Ez gondolkodásra késztet, majd a gondolatok megfogalmazására, és az azokkal való szembenézésre.

Miért kell ez ?
Miért kell, hogy éljünk ?
Miért kell, hogy legyen élet ?

De ha már van, és ilyen, akkor mi benne a jó ? A biológiai folyamataink kiszolgálása, vagy azok Emberi gondolkodással való át-transzformálása ?
Miért rendelkezik az ember olyan abszurd fogalamakkal, mint :
Hit -Remény , Szeretet - Szerelem , Öntudat - Emlékezés , ( vagy a "Hidraolikus elektronikai végtermék definiálása " ) ?
Miért van az életbenmaradásához minderre szüksége ?

Gyönyörűséges - megindító csoda az ember, mert minden egyes emberben olyan Isteni titok és szépség van , mint senki másban.
De ha ez a titok és szépség nem kerül a felszínre, és eképp nem lesz mások kincsévé, akkor önnön burkába zárva hal el, és így szűnik meg létezettnek lenni.
Miért fáj ez ? Mert szegényebb lesz e nélkül a világ? És mert ha nem az emberek,
a minden egyes ember szépségének a fénye világosítja és szépíti tovább e világot, akkor hiába a világ csodálatossága,
az emberben megmaradó (és el nem haló) szörnyű sötétség széttapossa azt.
És mindíg és mindíg megmarad a kérdés, mely elrepíthet az abszurd és őrjítő végtelenbe,
és vissza is hoz onnan. A . . . Miért ? . . .

(a festés az egyik eszköz , ami a kérdések miatt van, és nem a kérdések vannak a festésért)

Gulyás Zsolt
festőművész


A mai magyar képzőművészek lexikona I. kötet ezt írja Gulyás Zsoltról
(Kattints ide !)


A Festészetről 2001-ben
A festészet absztrakció – és absztrahálás . Az absztrahálás azt jelenti , hogy átírás - elvonatkoztatás – átalakítás. A festészet ténye már önmagában ilyen kényszeru folyamat, mert ha egy sokdimenziós világot , az abban a világban lehetséges kétdimen-ziós kifejezési forma világához és eszközeihez alakítom, mindenképpen az általam befogadott világot - absztrahálnom - kell. A vászonra feltett festék is absztrakt színfolt . A színek dinamikai – tónus – szín – tömeg – forma egymásrahatása kelt ilyen – vagy olyan képzetet az emberben .
De azért is absztrahálunk , mert az adott természetünknél fogva szubjektív és nem objektív lények vagyunk , mivel belülrôl szemléljük a külsô világot , de mindeközben nem látjuk benne saját magunkat. E szubjektivitásból fakad, hogy a festészetben lehetetlen emberileg hazudni. Mert kisugározza a festék a kép összes emberi tartalmát , de közvetíti a kép ürességét - tartalmatlanságát, esetleg a másik ember lenézésének – becsapásának a szándékát is. Mert magába szívja, és vissza is adja a festék mindazt a szándékot – érzés - gondolatot , amivel a festô azt kezelte !
Mivel a festészet ténye és alapja e szubjektív absztrahálás , e miatt minden kép , még a legrealistább is , akár Tiziano , Leonardo, Caravaggió , Jan Van Eyk , Rembrandt vagy Courbet képei is , absztrahálás útján létrejött képek , vagyis : absztrakciók !

A festészet festôtechnikai változása - útkeresése gondolatilag és technikailag is belefutott, a kezdeti (negatív) semmibôl a “pozitív semmibe” . A pozitív semmi az , ha a semmire azt mondjuk , hogy valami . Erre példa Joseph Albers-nek , aki a Bauhaus tagja volt , a fehér alapon fehér , és a fekete alapon fekete négyszög című “képe”. pl.:

Ezzel viszont logikai , és így emberi
ellentmondás lép fel . Mert ha a
valamivel lehet valamirôl beszélni ,
akkor a semmivel , ami ennek az ellen-
téte , nem tehetjük ugyanazt. E miatt
úgy gondolom , amíg életrôl beszélhetünk
bármilyen Emberi formában is , addíg
Valamirôl is beszélnünk kell , mert az emberi élet az Valami, és NEM Semmi !
Ezért hát a festészet eszközhasználatában is a valamilyen festôi eszközbôl kell kiindúlnunk , nem pedig a semmilyenbôl . Vagyis , ha a semmire nem mondhatom , hogy valami , akkor a negatív kiindulási alapra sem mondhatom , hogy valami !

A mai értelemben vett “absztrakt” festészet már az absztrakció absztrahálása. Olyan ez, mint ha a vizet tisztítás után még desztilálnánk is , kiölve így belôle az élethez szükséges összes alkotóelemét. Mint ha elektronmikroszkópon keresztül , vagy a Holdról nézve szemlélnénk a Földi életet. Az egyik
és a másik fajta hozzáállás is olyannyira eltávolodik a földön élô másik embertôl , hogy már képtelen a másokkal való emberi kommunikálásra. Ebben az eltávolodásban lepusztulnak a kifejezési eszközei , aminek eredményeképpen elsivatagosodik az emberi gondolat és érzelem kifejezésének a lehetôsége is .
Ezt a fajta - A művészet a művészért - hozzáállást , ami a - Művészet a Művészetért –
(l’art pour l’art ) folyománya , életidegennek tartom ! Mindennek következménye a “… kiszeramérabéget…”
( Karinthy Frigyes )
Mert végeredményben mindaz , amit “stílusnak” neveznek , legyen az akár impresszionista , kubista , absztrakt … stb., mindezek egy-egy festôi technikának az abszolút piedesztálra emelése. A stílus mindíg az egyes festőn belül van, vele együtt születik , és művi úton nem előállítható .

Az úgynevezett “mai-modern” absztrakt festôi technika , mára már nem a legfôbb , hanem csak az egyik festôi eszköz , a többi festői eszköz mellett. Nem pedig több azoknál . Csak gazdagíthatja a festészet széles kifejezési eszköztárát , de semmilyen szinten sem tudja pótolni – szükségtelenné tenni a korábbiakat. Mert csak egy kis része a valóságnak , és ezért csak egy kis részét képes lefedni annak . Hiszen lehetetlen és értelmetlen is például a villát kanálként, vagy a kalapácsot harapófogóként használni , mert nem arra valók. És végképp értelmetlen a villát használni kanálként – kalapácsként és harapófogóként is .
Minnél gazdagabbá tesszük a festészet eszköztárát technikailag , annál többet tudunk kifejezni vele emberileg. Mert ha a semmiből indúl ki , és oda is tart a festészet , akkor a festői-emberi etika , gondol-kodás , érzés , létezés , minden a semmi felé , nem pedig a valami felé halad. Ezzel semmissé tesszük a festészetet is , ami így olyan lesz , mint amilyen a Föld lenne az atomháború után .Élettelen - borzalmas – elriasztó ! Lélek és rezgés nélküli , csoda és egy pohár tiszta víz nélküli !! Szeretet – remény – öröm – születés – teremtés –
MINDEN EMBERI NÉLKÜLI !!!
Ha önös érdekbôl ránknôtt szemellenzôvel nézzük a világot , és e kis lyukon láthatóról mondjuk , hogy az az egész , majd mindezt rá is akar-
juk erôszakolni másokra , akkor nem csak saját sötétségünk szakadékába zuhanunk , de másokat is bele akarunk rántani. Mindezt azért , mert nem va-gyunk képesek a sok elpusztított , ósdi – avíttnak nevezett emberi – festôi értékek helyébe , legalább megközelítôen akkora , az életet és nem érdekeket szolgáló értékeket felmutatni !


VISSZA A KORTÁRS MAGYAR FESTŐMŰVÉSZ PORTÁL FŐOLDALÁRA        BACK TO THE MAIN PAGE