| |
Tisztelt jelenlevők!
A kisújszállási közönség közel 10 éve már találkozhatott Horváth György
műveivel a Művelődési Házban. A helyieknek igen szokatlan
akcióművészetet láthattak mely igen csak távol áll e vidék nemzeti
hagyományaitól! Az akkor divatos festékkel való összekenése közösségi
„művészet” címén olyan fontos, mint hogy kétgombos vagy három gombos
zakóban áll önök elé bárki. A művészet úgymond az igazán bölcs
magánszféra. A közösség pedig, nézve okuljon belőle magas épülésére.
Minden életkorszaknak és vagy akarásnak megvannak a maga lángolásai,
amit nem szabad eltagadni, hanem bölcsülni kell belőle. Persze az elmúlt
10 évben megváltozott a világ is. A neoavangard libegése elcsendesült,
az üzleti szellem kiknek irányítói harangszónak hiszik a profitot még
100 tyúklépéssel sem, tudják megtörni a Nemzeti Kultúrát. Hiába
kiáltanak Európát Herman Ottó, Bartók Béla, vagy Körmendi Lajos címén
„Ők egyszerűen” Magyarok és utána Európaiak.
- Így vagyunk néhányan a Kortárs Magyar Képzőművészettel is. Benne
Horváth György festészetével.
A 10 évet követően láthatják megbölcsült , megtapasztalt nyelven szól
hozzánk. Konklúziókat fest tanító szándékkal, mert vizuális példáit
tanításnak hiszi. Íme ez a most látható 18 alkotás a fiatal generáció
józan jellemző példája, napi életünkről.
Lehet ezt bírálni, szapulni, de attól még igazak ezek a lírai absztrakt
alkotások. Horváth György képeinek kijelentő módja megalapozott,
megtapasztalt állítások. Hétköznapjaink kevéske öröme sokszor
kényszerből viselt tisztázatlansága jelen van ezeken a képeken. Ha nézem
Horváth György képeit mindig az Én hiteleségemet, keresem a műveiben.
Adódik ez abból, hogy hosszú éveken keresztül tanítványamnak tudhattam.
Olyan ez, mint mikor gyermekében keresi önmagát az ember. Tudva ugyan
hogy, felnőtt korárra úgy is önálló életet fog élni és miért kéne úgy
gondolkodnia, mint szülei. De mégis kíváncsi az ember mit tanult meg az
én gondolkodási formámból. Látszólag Horváth György mindenkitől
különbözik öntörvényű, persze ez csak a felületes szemlélőnek ilyen.
Formailag tényleg különbözik kortársaitól. ……humanista festő. Céljai
ugyanakkor valósak lekvált RERALISTÁK. Mai gondolatok. Képeinek mérete
olyan intim mint kifejező kézsége. Nincsenek teátrális hatásai ezeknek a
műveknek. Igen kevés formát ábrázol, nagy sík felületei elmélkedésre
kényszerítik a nézőt. Nem rébuszokban beszél, nem képi fejtörőkkel
traktál, mint sok áll modern, akik meg nem élt történéseket csupán
vizuálisnak csillogó, eladható, színekkel.
- Horváth György képei drámaian szürkék piszkosak, agyonkevert színekből
épülnek. Igazságot sugallnak.
Hiszen környezetünk is sérült, piszkos elmagányosodott, kevéssé
csillogó. Tehát realista képeket látnak itt önök. Nem bőbeszédű hangos
képek ezek. Hanem szépen felsorolt – alany, állítmány, tárgy, határozó,
jelző vizuális nyelvi felsorolás! Tehát a valóság.
A hétköznapok emberei nehezen szembesülnek ezen igazságokkal. Halk
líraiságuk olyan, mint Horváth György személyisége. Türelmes pedagógia
az övé! A mai fogyasztói világunkban igazán erre van szükségünk nekünk
könyvtárba zárt reménykedőknek.
Méltó ehhez a helyhez. Ha most Papi Lajos körbe sétálna e három
helyiségben ö is, ezt gondolná.
Örüljünk –e lehetőségnek bárhányam vagyunk is most együtt és tegyük azt,
amit Papi Lajos is tenne.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket!
/Básckai Bertalan, Kisújszállás Papi Lajos Alkotóház 2005. május 6./
|
