SZÉKELY MIHÁLY FESTMÉNYEI
(1912-2002)
Néhány
szót a festőművészről. Kattintson ide!
VISSZA A
FESTŐMŰVÉSZ PORTÁL FŐOLDALÁRA
BACK TO THE MAIN PAGE
VISSZA A KORTÁRS MAGYAR FESTŐMŰVÉSZ PORTÁL FŐOLDALÁRA BACK TO THE MAIN PAGE
NÉHÁNY SZÓT A
FESTŐMŰVÉSZRŐL 1912-ben
született Erdélyben, Marosgombáson (egy Nagyenyed melleti kis faluban). A
Nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium tanítóképzőjét végezte el, majd a Kolozsvári
Babes-Bolyai Tudományegyetem Geológia-Földrajz karán szerzett tanári diplomát.
Édesapját, Székely Lőrincet három éves korában elveszítette. Hadiárva gyermek
volt, akit még 4 kistestvérével özvegy édesanyja, Takács Rákhel nevelt fel.
Művészeti fejlődésében enyedi rajztanárai Halmágyi Antal és Szász Árpád
segítették, majd később, enyedi évei alatt Baranyainé Kasselik Emília volt a rajztanárnő
és Dóczyné Berde Amál festőművésznő is irányították. 1944-ben a Kolozsvári
Művészeti Akadémia festészeti tagozatára nyer felvételt, amelyet 2 év után, anyagi
okok miatt abba kell hagynia. Kedvelt technikái az olaj, akvarell, olajpasztell és
pasztell, alkotásai témája a környék nevezetességei, falusi tájak, tájképek,
csendéletek. Enyedi tanársága alatt 1955-ben a város kultúrházán belül rajzkört
szervezett és 1972-ig, nyugdíjba vonulásáig irányította és segítette a helybeli
és környékbeli tehetséges fiatalok kibontakozását. Alkotásai
magángyűjteményekben megtalálhatók több országban: Románia, Magyarország, USA,
Anglia, Olaszország, Németország, Izrael, stb. A művész 2002. október 22-én hunyt el Erdélyben, Marosujváron. |
VISSZA A KORTÁRS MAGYAR FESTŐMŰVÉSZ PORTÁL FŐOLDALÁRA BACK TO THE MAIN PAGE