A FESTŐMŰVÉSZRŐL

Ujvári Gábor 1990-ben végzett a pécsi egyetem magyar és művészettudomány (esztétika) szakán. Gimnáziumi tanárként, majd újságíróként dolgozott. Jelenleg egy Baranya megyei nagyvállalat havilapjának főszerkesztője. Pécsett él, nős, három gyermek apja.

Játék ez, nem szürrealizmus
Ezek élnek benned? Ezek a szörnyűségek? – szokták döbbenten kérdezni ismerőseim, rokonaim, amikor először megpillantják képeimet. Én sem tudtam sokáig, hogy mi is a helyzet velem. Vannak, akik felkiáltanak, ez tiszta szürrealizmus. Én meg csak állok és mosolygok. Még nem tapasztaltam, hogy ezek a szörnyfigurák bennem laknának. Álmaimban, “vízióimban” sohasem találkoztam velük. Lehet, hogy ennek ellenére mégis bennem élnek, teljesen a tudattalanban? Alkotási módszerem erre vall. Amikor nekiállok, nekiülök rajzolni, festeni, fogalmam sincs, hogy mit fogok a papírra varázsolni. Csak a késztetést érzem önmagamban. Aztán a vonalak szinte önmaguktól alakulnak, és általában ilyen alakokat öltenek magukra. Mégis, nem szívesen nevezném magamat szürrealistának. Az én célom nem a szürreális valóság feltérképezése. Egyszerűen jó képeket akarok csinálni. Persze, van valami tudattalan, nyelvileg ki nem fejezhető izé, ami megjelenik ezekben a képekben. Ez talán az a logika, ahogy az alakok felépülnek. Nem az alakok lakoznak bennem, hanem ez a logika, építkezési rendszer. Nem a bensőmben felfedezett alakokat próbálom lerajzolni. A toll és papír érintkezésében, a kezem remegésében rejlő játékra és az építő logikára hagyatkozom. Ha a képek jók, akkor azt ennek a játéknak köszönhetik. Hiszem azt, hogy a teremtő játék az egész mindenséget áthatja. Egyszer azt kérdezte tőlem egyik ismerősöm. Te mitől vagy mindig olyan kiegyensúlyozott? A játéktól. Ha sokat játszom, jól vagyok, feleltem. Képeim a játékban rejlő szabadságot teszik jelenvalóvá. Hogy a játékból szörnyetegek születnek, az nemcsak belőlem, hanem a játék jellegéből és végső tétjéből fakad.

Ujvári Gábor elérhetősége:  
E-mail: ujvarig@mail.dedasz.hu Telefon: 00-36-72/329-328